Alap-dolgok

Látom azért páran olvastok. Akkor folytatom. :)
A kolesz szoba egész jó, az otthoniakhoz képest meg nagyon. Egy ilyen szobába szerintem otthon lazán bevágnak minimum 2 embert. Megpróbálok majd a végén képeket csatolni.
Amúgy a földszinten lakom a folyosó végén, és olyan a szint, hogy két egységben van 5-5 szoba és hozzá 1 slozi meg zuhanyzó. Minden szobában van egy mosdó, ez nagyon megkönnyít pár dolgot. A két lakónegyed között van a szint konyhája, a lépcsőház és a lift. A konyha tűrhető, a hűtők meg kisebbek mint gondoltam, azért mindent bepakoltam. A sült cuccok már elfogytak, ezúton kösz fateréknak, a fasírtot azért sajnálom. :))

A szomszédok érdekes figurák. Főleg a pár utcányira lévő Goethe-Institut -ból valók. Az amolyan nyelvintézet féleség. Egyik szomszéddal még nem is találkoztam, szemben egy egyiptomi srác lakik, talán ő a legnormálisabb, és ő az egyetlen aki érthetően tud angolul. Elméleti fizikán csinálja most a doktoriját. Mellettem egy kínai srác lakik, nem tudom beszél e angolul, elvileg talán. :) Eddig inkább én beszéltem neki, ő meg bólogatott, lehet ért angolul csak nem beszél.
Van még egy srác Yemen-ből, ő meg ilyen tanársegéd féleség már a Goethe-én.
Szerintem ezen a szinten nincs is olyan, aki a Hochschule-n tanul. Meg a koli eleve más mint otthon. Nincs az a terminus-os jelenség, hogy folyosókon kint ülnek az emberek és beszélgetnek, söröznek, szól a zene, stb.. Persze lent a kellerben van csocsó meg ott szoktak összegyűlni pókerezni és bulizni a kolisok, angolul nem sokan, németül viszont mindenki beszél.

Érkezés után másnap kissé náthásan ébredtem, meg nem is tudtam aludni, 6 körül felébredtem, visszaalvás esélytelen volt.
Délután elmentem sétálni a városba, az helyre rakott. Igazából egy harcművészeti akadémiát kerestem meg. Csak mivel nem volt még diákom és semester ticket-em, gyalog mentem 6 villamosmegállót. Az akadémia végül zárva volt, de este volt edzés. Arra viszont még nem mentem el, ha ráveszem Tomit vagy Józsit, hogy tolmácsoljon akkor visszamegyek. :)
Amúgy sok lehetőség van, nem messze van uszoda is, állítólag egy belépő 1,5 Eur, ami töredéke az otthoni uszodabelépőnek.
Még megnéztem egy termet, ahova Tomi jár kondizni. Elvileg ingyenes a terem érdekes mód, és jól is van felszerelve. Lehet néha oda is lejárok majd.

Tegnap viszont sűrű nap volt. Reggel elmentem a suliba, 9:30-kor volt a nyelvi felmérő. 8:30-ra értem oda, addig leültem az étkezőbe kávézni, meg a suli épületeit néztem meg.
Érdekesen működik a menza. Van pár automata, ahova be kell dugni a diákot (nem azt, a kártyát :)), és ha kp-t dobok be a gépbe, azt ráteszi a diákra. Suliban bárhol ahol fizetni kell, diákkal meg lehet oldani mindent.
Nyelvi felmérő tetszett, tanárok nagyon normálisak, van humorérzék is ha kell, plusz nagyon jól magyaráznak angolul. Évfolyamtársak meg a világ szinte minden tájáról vannak: japán, brazil, spanyol, francia, angol, portugál, afrikából is jó páran, stb. Van egy texas-i srác, le se tagadhatná, reggel óta be nem állt a szája.
Nyelvi felmérő eredménye: jól megérdemelt kezdő csoport. :)) De jó ez így, szépen az elejétől mindent.

Aztán meglátogattam Frau Ender-Frischenbrudert, aki az ügyintézőm volt már az eleje óta, pár száz mail után jó volt vele találkozni. Olyan a stílusa mint a levelei, de aranyos, meg kissé le van fáradva, mostanában ezer dolga van miattunk és a sulikezdés miatt, viszont nagyon jól és érthetően beszél angolul, mindent elmagyarázott, teendőket, melyikkel kihez kell menni majd, stb...
Aztán még futottam pár kört az épületek között, valamit el is kavartak, úgyhogy kis fölös futás is volt, aztán délre meg is lett végül a diákigazolványom. A polgármesteri hivatalban be lehet jelenteni, hogy fél évet fogok itt élni, és ez az első félévem itt. Elvileg kaphatok egy semester ticket-et, ami a közlekedést teszi majd olcsóbbá.

A város egyébként szép. Emberek barátságosak, mindenki tud valamennyire angolul. Aki nem azzal meg új nyelvet találtunk ki, én úgy hívom "dojcslish". :D
Ez az angol mixed német úgy tűnik mindenkinél működik. Többi koleszossal is így tudok csak beszélni egyelőre. Hétfőn kezdődik a nyelvkurzus, minden nap lesz előadás, plusz mivel kezdőcsoportban vagyok, kedd és csütörtök délután is. Van már tankönyv is, amit a kurzus végén majd vissza kell adni.

Délután találkoztam Józsival, aki segített bankszámlát nyitni, hogy majd arról tudjam a kolit fizetni.
Aztán elmentem vele postára, ám út közben elakadtunk egy röpke fél órára. Találtunk egy amolyan "magyar ízek" boltot. :)
Mintha csak egy otthoni kis boltba léptem volna be: mindenhol gulyáskrémek, magyar borok, fűszerpaprika. Egy alacsony nénike állt a pult mögött, fejtől talpig piros-fehér-zőld matyóruhában. :D Egy idősebb úr meg az egyetlen asztal mellett iszogatott vörös bort, ő volt  tulajdonos. Eredetileg hegesztő a szakmája, és bejárta már az egész világot. Lakott egy időben: ausztriában, svájcban, ausztráliában és persze németben is.
Megörültek nekünk, mikor magyarul köszöntünk vissza a "tessék csak bejönni" után, de ez kölcsönös volt. Pár pohár bor és jó sok beszélgetés után elköszöntünk tőlük.
Megbeszéltük Józsival, hogy este el kéne menni valahova, úgyhogy náluk találkozunk.
Elvittem az egyik üveg viszkit, ez hiba volt :))) aztán még ott náluk elő került egy másik üveggel, az volt a még nagyobb hiba. :D
Az este jól telt, Tomi egyik lány ismerőse is felugrott, vele egész jól el tudtam beszélgetni, már amikor hajlandó volt németről angolra váltani. Ott volt még Józsi barátnője, és így kezdtünk el sörözgetni.
Nem sokára Tomi kis barátnője lelépett, négyen maradtunk, majd később kinyílt egy viszkis üveg, hogy elkezdünk alapozni, buli előtt.
Na!
Hát ez az üveg nyitás egy olyan ronda bebaszást eredményezett, hogy hajnalban már csak Józsi barátnője volt szalonképes, aki nem nagyon iszik töményet, kis sörével elvolt egész este. :))
De hát ahogy mi hárman kinéztünk...ssszhhhh. Nem lett semmi a bulizásból, mivel ügyesen kiütöttük magunkat, és nem mentünk sehova. Viszont helyette a hülyülés az határtalan volt, és szalonképtelen ahhoz, hogy itt részletezzem. :))) Készültek képek is, 50 évre fogom titkosítani így első körben.

A mai nap az leginkább a távolba bambulással és a józanodással telt. Miután felkeltünk, elindultunk a strandra gyalog.
Mannheim-en két folyó is keresztül megy, mivel a Rajna a város előtt ketté ágazik. Mi ennek a felső ági résznek a szabad strandjára mentünk ki. Egész jó idő volt, ha sütött a nap akkor kellemes, ha nem akkor kicsit hűvös, de az éjszaka után jól is esett néha az a kis friss hűvös levegő. Fürödni azért nem nagyon szoktak, mert senki nem tudja milyen az a víz (Dunánál azért tisztább egy fokkal), de szépen ki van alakítva az egész környezet.
Délután visszamentünk Tomiékhoz, Józsi barátnője elkezdett valamit sütni-főzni, de akkorra már fáradt voltam és nyűgös, úgyhogy eljöttem, legközelebb fogom megkóstolni a főztjét. :)
Elmentem ma vásárolni, mivel holnap minden zárva lesz. Hétfőn meg kezdődik a nyelvkurzus.
Ich kann nicht warten. ;)