2010. szeptember 28., kedd

Das war eine prima Woche und ein besser Wochenende - It was a gut week and a better weekend

Hi. Rég írtam ide, sok dolgom volt, tanulni, sportolni és szórakozni kellett. :P
Lehet ezentúl kicsit ritkábbak lesznek a postok, mert kezdődik a szorgalmi időszak. Múlt héten vége lett a hiper-szuper-gyors kurzusnak. Összes test ok, amúgy semmi jelentősége. Majd a mai napon dől el, hogy melyik csoportba kerülök a DEU1 tantárgyból, viszont az már kiderült, hogy semmi különbség nincs a csoportok között (kettő van amúgy). :) Egyszer az egyik csoportnak van a 4. órában, és a másiknak az 5. órában előadása. Következő nap cserélnek, és így tovább. Minden nap lesz DEU1, de lehet a műszaki angolt nem fogom tudni hallgatni, mert az a németeknek van, és részben fedi a DEU1-et, idő szerint.
A hét az annyira nem is, de a hétvége elég pörgős és érdekes volt. Ez annak köszönhető, hogy régi Automatikás kollégák látogattak Mannheimbe, és volt akit innen búcsúztattunk, mert most megy majd haza. De ezekről majd később...

Szóval péntek délután egy újabb városnézés jött. Speyer-be mentünk el kicsit nézelődni. A város egész szép...lett volna, ha nem esett volna végig az eső. Szóval voltunk mi föld alatt, föld felett, templomban és csárdában, de az idő mindenhol szar volt, ahol nem volt fedél a fejünk fölött.

A legjobb rész persze a csárdás jelent volt, pár évfolyamtárssal beültünk egy "tradicionális" német étterembe, ami kb. olyan lehet mint egy magyar csárda az Alföldön, vagy egy Halász csárda Dunaújvárosban. Az utóbbit nem sokan fogjátok érteni, de akinek kell az tudja. :))
Szóval itt sörözgettünk kényelmesen, amíg kint szakadt az eső, a második korsó német házi sör után már tőlünk zengett az étterem fele, azért kibírtak minket valahogy. :) A csoport másik fele az még a templom előtt lelépett. Hiba volt, kimaradtak a jóból. :D

Szóval ez volt az a csárdás mulatozás. Kb. este 8 körül értünk haza, mármint a pályaudvarra. Együtt kitaláltuk, hogy még senkinek nincs kedve hazamenni, úgyhogy még beültünk egy kis pub féleségbe iszogatni, beszélgetni. Megismertünk egy másik társaságot, szóval a végén kb. 14 fő lett a 6-ból. ;)

Ezen az iszogatós napon jöttek egyébként ismerősük Mannheimbe, azaz Józsi érkezett vissza, és három régi Automatikás cimbora jött vele "nyaralni" pár napra: Pali, Balázs és Dancsi Józsi. Adva volt a hétvégi program. Minél több helyre elmenni velük.
Szombaton átugrottunk Strasbourg-ba nézelődni és kirándulni. Sajnos az idő megint szar volt, így minden kertelés nélkül. Viszont a város nagyon szép volt. Még így is. Meg kell majd még néznem egyszer jó időben is. Sétáltunk mindenfele, volt itt kávézás, ajándékvásárlás, templomozás, hamburgerezés. ;)
A képek beszélnek majd helyettem.
Aztán késő délután értünk haza, és este elmentünk a B7-es épületbe egy fősulis buliba. Nem csak szimplán bulizni, de az egyik itt tanuló magyar lányt is búcsúztatni, aki a lenti képen középen látható. Kezdtünk egy laza alapozással Józsiéknál, majd amikor egyik percben csöngettek, és 30 ember folyt be az ajtón, akkor már komolyabb alapozásnak estünk. Aztán a buliról annyit érdemes tudni, hogy jó áron volt az ital, és jó volt a társaság... Többire nem is nagyon emlékszem. Utóbbi persze csak vicc. :D Ezúttal nem mentünk át másik helyre, szóval kb. hajnalig tartott a party. Aztán sajgó lábakkal kóvályogtunk haza az éjszakában.

Aludtam kb. 4-5 órát, mivel másnap elmentünk a Haßloch melletti vidámparkba....
Egy italos buli után.... :DD Amúgy nagyon jó volt az a vasárnap, mondhatni egy "búcsúparty" volt a régi cimboráknak az a Holiday Parkozás, amit Józsi talált ki. Jól tette. :)
Szerintem valamennyien ezen a vasárnap ültünk először egy igazi Roller Coaster hullámvasúton, vizi-hullámvasúton, "szabad esésen" 100m magasból, és így tovább. Ültünk 80m magasan forgó körhintán. Olyan lengő hajón, ami Bp-n is van a vidámparkban. Szellemvasúton, ami inkább egy jó kis szieszta volt, mint ijesztő. :))
Egy igazi "afterparty" volt, aminek itt most nem nagyon fogom tudni átadni az élményét. Talán majd a videók és képek.
Aztán még este elugrottunk nem messze Józsiéktól egy helyre vízipipázni és iszogatni (persze csak egy sört). Aztán késő este elköszöntem Paliéktól, másnap hajnalban indultak vissza Budapestre. Nagyon jó hétvégét zártunk a srácokkal. :)


Zárás képen csatolok pár videót. Az első videó zenéje és hangulata az egész vasárnapunkat tükrözi, a második videóban szereplő geforce-ra ültünk fel.

VG
Nándi



2010. szeptember 17., péntek

Übung macht dem Meister - Practise makes You perfect

Megint csak a Sprachkurse, sőt még mindig. Végül is az a második test 60%-os lett. Eddig az volt a legkeményebb összesítettben. Aztán kedden megint írtunk egyet, aztán csütörtökön is. :)) Keine komentieren. A keddi gyanúsan könnyű volt. De semmi etwas nem volt benne, 74%-os lett.
Aztán szerdán jelentették be a csütörtöki test-et. Szóval a szerdai napból annyira emlékszem, hogy bent is, kint is, itthoni is, wc-n is jegyzetet olvastam. Egyszer el is aludtam közben, na nem a wc-n!! :)))
Ez volt talán a leghosszabb eddig, 3 oldalas szövegértés meg minden. Ma kiosztották, 60-as meglett legalább. Amúgy elég kis szar hibákon csúszott el az egész. Az első feladatban négy felvétel alapján kellett pipálni a válaszokat, üzenetrögzítős nyitvatartási információ napokkal, időpontokkal, német hadarással. Eddig ez volt a legnehezebb feladat.

Szóval ez a hét tényleg a sporton kívül a kurzusról szólt. Kedden Tomival lementünk abba az ingyenes terembe. Kiderült, hogy azért ingyenes mert az Universitat Mannheim terme, a Hochschule és az Uni partneriskolák, ezért mi is járhatunk oda. Egyébként 35 Eur lenne a bérlet, ami viszont itt nevetségesen drága. Tomi ismer egy termet (ahol ő szintén be van iratkozva), aminek a bérlete 15 Eur és jobban felszerelt, illetve kevesebben járnak oda.
Egyébként rengeteg sportórára lehet járni délutánonként. Van röplabda is, ping-pong, kézilabda, torna, tenisz, jéghoki. Szerintem annyi hallgató nincs, ahány sportalkalom összesen egy héten. A városban 3 vagy 4 különböző telepekre vannak szétszórva ezek a délutáni edzések, és mindegyikre mindenki bemehet ha kedve tartja. Bőség zavara az egész.


Közben megnyílt a menza. Már értem miért kerül egy ebéd 2,20-2,50 Eur-ba. Én nem tudom mit spórolnak ki belőle, de nem tudnak főzni. Hétfőn volt ilyen fasírt jellegű valami tésztával és salátával. Azt mondják a németek nem szeretik a fűszeres kaját, de ebben valami olyan szar fűszer volt, és olyan sok, hogy utólag sajnáltam rá a zsetont. :) Így első kajálásnál döntöttem el, hogy csak akkor eszek majd menzán, amikor bent kell maradni délután, eddig ez heti két nap. Tegnap olyan pálcikára felszúrt csirke és zöldség volt rizzsel. Szerintem ebbe is raktak abból a gyilkos fűszerből. Az biztos, hogy itt a repetából nem fog bmw-t venni a szakács. ;)

Aztán tegnap este kinéztem egy Karate edzést 19.30-kor, de az elmaradt mert az edzés előtt 15 perccel nem volt ott senki, és a mester-nő lelépett. Találkoztam ott német fiatalokkal, akik szintén arra vártak (és szintén ott voltak ők is időben). Aztán közösen eldöntöttük, hogy akkor bosszúból bemegyünk a 8-kor kezdődő Aikido edzésre. :)
2 órás volt, főleg kezdők voltak, szóval az edzés is olyan volt. Mozgásnak még egész jó volt. De maga az Aikido a Jitsu-hoz képest, hááát... :)
Azért még lemegyek párszor majd. Kikapcsolódásnak abszolút megfelel. Nem nagyon kell ott lenni agyban egy ilyen kezdős edzésen.
Edzőtársak jó fejek, mester csak németül beszélt, nem is fog szerintem angolul. Nem az ő dolga. Edzőtársak nagyon jól tolmácsoltak. :)
Keddenként van Judo edzés, azt jövő héten nézem majd meg.

Ma elvileg lett volna megint kirándulás, de már korábban megbeszéltem Tomival és pár évfolyamtársammal, hogy terembe megyünk. A német "borok völgye"-be mentek amúgy a többiek kirándulni. Majd mutatnak fényképet, ha tetszik majd elmegyek még a köv. szűk félév alatt.
Egyelőre ennyi. A változatosság kedvéért hétfőn test-el indítunk. Ki hitte volna...
Bulizás már nem nagyon lesz a Sprachkurse végéig. Majd akkor egy közös gőzkiengedés.

VG
Nandi

2010. szeptember 12., vasárnap

Endlich ist ein bisschen Lockerung

Also dann

A fenti post-cím azt jelenti, hogy: "végre egy kis pihenés". Ez részben igaz is volt. Asszem' utolsó postnál  írtam az első Test-ről ami kedden volt. Eredmény: 67%. Ez máris nem hangzik olyan jól, ha hozzáteszem, hogy a német rendszerben a 60%-tól van meg a "kettes" :). (Lehet ez a 67 még nincs meg hármas sem. Aber ist egal, ist nicht wichtig). Amúgy nem tudom, pontosan milyen jelentősége van az eredménynek, ez nem tantárgy.
Viszont azóta volt még egy pénteken. Nem szívbajosak két naponta szivatni a népet. Csütörtök este 11-ig nyomtam, ez az akkusativ nyelvtan a magyarban az un. tárgyesetet "tárgyalja" :) , de szerintem bonyolultabb, részben ez, és részben a birtokos névmások használata volt a Test lényege. S persze 349 új szó, szokásos. Ennek ellenére szerintem ez a test is meglesz 60 felett.

Pénteken még volt egy kis összevont előadás a test után, aztán kihirdették, hogy lesz egy kirándulás délután Heidelbergbe. Viszont Józsiékkal beszéltünk, hogy péntek este valami kis lazítás kéne. De Heidelberg túl szép volt, hogy kihagyjam, így máskor bepótoljuk majd azt a sörözést. Vonattal mentünk, és kb. negyedóra alatt meg is érkeztünk. Hát mit mondjak: teljesen megérte. :) A post végén majd rakok fel képeket.
Szóval szép volt a város, megnéztük a sétálóutcákat, és felmentünk a kilátó részbe is. Valamint megnéztünk egy középkori bor érlelő helyet, ahol a világ legnagyobb! boroshordója van. Ki se lehetne hozni az épületből, ott rakták össze akárhány száz éve. :) A fenti kilátó részről pedig a környező városokat is lehetett látni, köztük Mannheim-et is. :)

Városnézés utána még páran ott maradtunk az egyik tanárunkkal egy kis sörözésre.

Másnap reggel korán keltem, mert Józsiékkal kinéztünk a város bolhapiacára. Minden hónapban van bolhapiac, de csak egy alkalommal. Olyat képzeljetek el, mint mondjuk a Petőfi csarnok féle piac, csak 8-10 -szer olyan kiterjedésű. Alkudozni lehet, és kötelező is. :) Egy használt Tefal serpenyőt 11 Eur-ról alkudtam le 8-ra, viszont hál' istennek olyan böszme állat, hogy itt nem fér rá a konyhai tűzhelyre. Viszont jól mutat a szobámban. ;) Viccen kívül, nagyon jó teflonserpenyő, és sokat fogok még benne főzni-sütni 10 főre. :)
Vettem egy lávalámpát. Kérdezem előtte "mennyi". Srác: 2 Eur. "És működik??" Hát ő nem tudja. "Ááá ez így nem oké, és ha nem működik??" Aszondja visszahozhatom. Mondom legyen csak 1 Eur. Belement. ;)
Mikor kipróbáltam Józsiéknál persze, hogy nem működött, de csak mert "Glühbirne ist kaputt" volt. Elmentem venni egy égőt, azóta szépen világit itt az asztalon.
Vettem még két nagy tányért, Pizza-s tányérok, és jól néznek ki. Kettő volt, mind elvittem 2 Eur-ért.
Végig jártuk az egészet, majdnem 3 órát rohangáltunk ott, nem fáztam. :)
Aztán visszamentünk Józsiékhoz, lepakoltam mindent és elindultam felmosóvödröt és rongyot meg minden szart venni, ami kell majd nekem, hogy ne érjen a kosz a kilincsig. Józsiék mutattak jó boltokat, ahol ócsóért lehet ezeket beszerezni. Sikerült minden. Aztán Tomival egyeztettünk, hogy mikor találkozunk a születés napi buli előtt.
Józsitól elköszöntünk, megy haza Ungarn-ra pár hétre elintézni dolgokat, majd szeptember vége környékén jön vissza. Haza értem koliba, azonnal elkezdtem felavatni mindent. Erről lesznek képek persze. :)
Aztán Tomi érkezett este fele, majd ketten mentünk le a Kellerbe.
A Keller az egy pince féleség itt, de mégse egészen az. Ott vannak a szórakozó helységek is, csocsóval és ping-pong-al. A mosó helység is ott van lent, van sok mosógép. Ma mostam először egyébként, nincs ingyé, de a "diákigazolvánnyal fizetek" megoldás itt is működik. Biciklitárolók is ott vannak, és ki lehet onnan jutni a grillezős nyitott kerthelységhez. Valamint a kollégium összes lépcsőházából vezet ajtó a Kellerbe.

Tomi egyik régi edzőtársa és haverja (innen a koliból) ünnepelte tegnap a szül. napját. Ketten Tomival vittünk neki egy üveg Fütyölős Mézes barackot. Szerintem jól választottunk. :) Na utána indult a banzáj, nem vittem le gépet, mert lehet nem úszta volna meg szárazon vagy épen, szóval erről sajna most nem készült egy kép sem. Legalább is általam, de ahogy emlékszem más se fényképezett. Kezdtünk egy kis ping-pong-al, valamint sör + grill kombóval. Utána jött egy ivós játék. Na nem a bagi, de nem is beszélős. Egy ilyen gyerekeknek való 4 személyes játékkal játszottunk. Mindenkinek van egy farmja, ahol fejenként 3 érme van felállítva, azok a tyúkok. Egy repcsi megy körbe, és mindenkinek van egy kis pedálja, amivel fel tudja lökni a repülőt, mielőtt az odaérne az ő "Farm" -jára. Ha nem tudja időben a repülőt ellökni, akkor egy csirkét elkaszál, azaz egy csirkés érme leesik a Farm-ról. Mindenkinek van három, akinek előbb elfogy az veszít, és lehet neki tölteni. :) Mondanom se kell, lehet egymást is szivatni a játékban, összejátszani, stb...
Jó volt. Mézes barack és a citromos vodka nem sokáig bírta. Olyan 10 fele már mindenki jól volt. Elpakoltunk gyorsan, amit lehetett, aztán elindultunk egy helyre.
A neve Schloss, és Mannheim egyik kastélya, melynek helységeiben néha rendezvények vannak. Az egyik nagy ebédlőben van kialakítva a Schloss disco, ebbe a party-ba néztünk el, nekem tetszett. Zene progressive féle volt, társaság normálisnak tűnt. Kicsit söröztünk meg vegyültünk, majd tovább mentünk egy másik helyre. Azt nem értettem miért lépünk le, pedig jó party volt.
A másik klub egy kisebb hely volt, és Zimmer a neve. Itt inkább könnyed rnb és elektró keverék ment.
A társaság jobb volt a Schloss-ban. Itt még egy kis lötyögés utána, elmentünk valamit enni. Akkora már eléggé fáradt voltam én is, szóval az étteremben pár percre be is aludtam, amivel legalább feldobtam a hangulatot egy kis időre. :) Pizzazas utána elindult mindenki a maga útján, itt éjszakai járatok nem igen vannak, és a koli környékén végkép nem, szóval Tomiék kecójában dőltem el mint egy homokzsák.
Mai nap az inkább magamhoz térős nap volt. Délután haza jöttem, főztem egy nagyot, amolyan rizses hús félét, nem mondom, hogy rizses húst, mert csak hasonlított rá. Viszont jó lett a végére, a kinézete meg nem érdekel. :D
Holnap új akciók lesznek a Penny-ben, ha jó árak lesznek, nézek majd valami nagyobb mennyiségű húst, aztán berakom a fagyasztóba. Kicsit számolgattam, és lehet még az ilyen 2.20 Eur-ós menzaebédnél is jobban ki tudok jönni, meglátjuk.
Egyelőre ennyi.

Bis Später

2010. szeptember 8., szerda

Lernen, trinken, gerichten und leben in Mannheim

Also.

Elkezdődött ez a bizonyos "Fast language course". Már értem miért így hívják. Azt próbálják nekünk 1 hónap alatt megtanítani, amit normális esetben fél év alatt kéne normális tempóban. :)
Kissé nehéz, de nem súlyos. Kezdő csoportban is elég vegyes a társaság: UK, Bulgária, Viet Nam, Japan, Nigeria és Kolumbia. Egyébként mindenki normális és tud angolul. A bulgár srácot pl. Zoltánnak hívják, még nem kérdeztem tőle, honnan van a neve. :) Ketten jöttek jukéj-ből, de egyik srác Iránból emigrált még annó. Megint kifogtuk: nincs egyetlen lány se a csoportban. :(
A hétfői előadás után még elmentem egy sor ügyintézésre. Találkoztam végre Frau Krauth-al is, aki szintén rendes, és ahhoz képest, hogy németből van, még egy kis humor is szorult belé.
Jött egy új tanuló, aki kicsit későn kezdett neki mindennek, Oroszországból való és Vasilenkov a neve. Hárman ültünk le beszélgetni, mit hogyan tovább. Viszont Frau Krauth nem tudta, hogy Józsi és Frau Ender-Frischenbruder révén már szinte mindent elintéztem, ennek nagyon örült, és megkért, hogy segítsek Vasilei-nak, és vigyem el a polgármesteri hivatalba.
Szóval órák után elhoztam Vasilei-t a kolihoz, majd bevágódtunk a gépsárkányba és elhúztunk a K7 épülethez, ami a város másik felén van. Kicsit jobban megúsztuk mint a villamosokkal.
Egyébként vele is el lehet beszélgetni, fizikát tanul Moszkvában, és ott nőtt fel. Érdekes az oroszos angolja, de meg lehet érteni, szerintem neki is érdekes volt a magyaros angolom. Na nem baj. :)
Elintéztük amit csak lehetett, majd suli előtt kiszállt, én meg elmentem vásárolni, hogy délután 5 fele végre ebédelhessek.
Vásárlás.
Érdekes (egy szóval). Vettem egy doboz csirkecombot. Itt dobozban adják. Volt benne 4 egész comb. Az ára volt 2 Eur :)))). Haza hoztam és kifiléztem, majd megettem ebédre. A másik felét másnap, utána elmentem és vettem még két dobozzal. :D
Ezek lesznek az ebédeim hétvégéig. Sajna a menza le van zárva ezen a héten. Ilyen nyitóünnepség van.
Szóval nagyon jó ára van a kajának, jó az a 8 comb amit tegnap filiztém, tartott kb. egy óráig. De akkor is. ;)
Vettem szeletelt kenyeret, itt már nincs olyan hagyományos 1 kg-os kenyér. Csak zacskóban érkező, szeletelt kenyeret lehet kapni. Vettem egyet az olcsóbbik fajtából, asszem 0.8 Eur körül volt az ára. Azt viszem minden reggel suliba. Lehet kapni gyümölcsöt is. Ugye a narancsot már írtam, viszont kedvenc nektarinom is kapható. Jó ára van, és nem sokkal savanykásabb mint otthon. A zöldségnek is jó ára van. Viszont a vöröshagyma az elég gáz, már jellegre és kinézetre. Egyelőre olyat nem veszek, amit ezek vöröshagymának hívnak. :)

Ma volt az első Test a suliban, így két nap után. Nem volt olyan nehéz, csak közben meg bonyolódik a nyelvtan. Egyre több szó jön, ez van. ;)
Szórakozni most nem nagyon van idő. Itthon max 1-1 sörre, de csak Haus Aufgabe után szigorúan. ;)
Pénteken lesz valami buli itt a koliban állítólag, ilyen geborn buli :) másnéven szül.napi buli. Valószínű már csak utána írok.

Tschüs.

2010. szeptember 4., szombat

Alap-dolgok

Látom azért páran olvastok. Akkor folytatom. :)
A kolesz szoba egész jó, az otthoniakhoz képest meg nagyon. Egy ilyen szobába szerintem otthon lazán bevágnak minimum 2 embert. Megpróbálok majd a végén képeket csatolni.
Amúgy a földszinten lakom a folyosó végén, és olyan a szint, hogy két egységben van 5-5 szoba és hozzá 1 slozi meg zuhanyzó. Minden szobában van egy mosdó, ez nagyon megkönnyít pár dolgot. A két lakónegyed között van a szint konyhája, a lépcsőház és a lift. A konyha tűrhető, a hűtők meg kisebbek mint gondoltam, azért mindent bepakoltam. A sült cuccok már elfogytak, ezúton kösz fateréknak, a fasírtot azért sajnálom. :))

A szomszédok érdekes figurák. Főleg a pár utcányira lévő Goethe-Institut -ból valók. Az amolyan nyelvintézet féleség. Egyik szomszéddal még nem is találkoztam, szemben egy egyiptomi srác lakik, talán ő a legnormálisabb, és ő az egyetlen aki érthetően tud angolul. Elméleti fizikán csinálja most a doktoriját. Mellettem egy kínai srác lakik, nem tudom beszél e angolul, elvileg talán. :) Eddig inkább én beszéltem neki, ő meg bólogatott, lehet ért angolul csak nem beszél.
Van még egy srác Yemen-ből, ő meg ilyen tanársegéd féleség már a Goethe-én.
Szerintem ezen a szinten nincs is olyan, aki a Hochschule-n tanul. Meg a koli eleve más mint otthon. Nincs az a terminus-os jelenség, hogy folyosókon kint ülnek az emberek és beszélgetnek, söröznek, szól a zene, stb.. Persze lent a kellerben van csocsó meg ott szoktak összegyűlni pókerezni és bulizni a kolisok, angolul nem sokan, németül viszont mindenki beszél.

Érkezés után másnap kissé náthásan ébredtem, meg nem is tudtam aludni, 6 körül felébredtem, visszaalvás esélytelen volt.
Délután elmentem sétálni a városba, az helyre rakott. Igazából egy harcművészeti akadémiát kerestem meg. Csak mivel nem volt még diákom és semester ticket-em, gyalog mentem 6 villamosmegállót. Az akadémia végül zárva volt, de este volt edzés. Arra viszont még nem mentem el, ha ráveszem Tomit vagy Józsit, hogy tolmácsoljon akkor visszamegyek. :)
Amúgy sok lehetőség van, nem messze van uszoda is, állítólag egy belépő 1,5 Eur, ami töredéke az otthoni uszodabelépőnek.
Még megnéztem egy termet, ahova Tomi jár kondizni. Elvileg ingyenes a terem érdekes mód, és jól is van felszerelve. Lehet néha oda is lejárok majd.

Tegnap viszont sűrű nap volt. Reggel elmentem a suliba, 9:30-kor volt a nyelvi felmérő. 8:30-ra értem oda, addig leültem az étkezőbe kávézni, meg a suli épületeit néztem meg.
Érdekesen működik a menza. Van pár automata, ahova be kell dugni a diákot (nem azt, a kártyát :)), és ha kp-t dobok be a gépbe, azt ráteszi a diákra. Suliban bárhol ahol fizetni kell, diákkal meg lehet oldani mindent.
Nyelvi felmérő tetszett, tanárok nagyon normálisak, van humorérzék is ha kell, plusz nagyon jól magyaráznak angolul. Évfolyamtársak meg a világ szinte minden tájáról vannak: japán, brazil, spanyol, francia, angol, portugál, afrikából is jó páran, stb. Van egy texas-i srác, le se tagadhatná, reggel óta be nem állt a szája.
Nyelvi felmérő eredménye: jól megérdemelt kezdő csoport. :)) De jó ez így, szépen az elejétől mindent.

Aztán meglátogattam Frau Ender-Frischenbrudert, aki az ügyintézőm volt már az eleje óta, pár száz mail után jó volt vele találkozni. Olyan a stílusa mint a levelei, de aranyos, meg kissé le van fáradva, mostanában ezer dolga van miattunk és a sulikezdés miatt, viszont nagyon jól és érthetően beszél angolul, mindent elmagyarázott, teendőket, melyikkel kihez kell menni majd, stb...
Aztán még futottam pár kört az épületek között, valamit el is kavartak, úgyhogy kis fölös futás is volt, aztán délre meg is lett végül a diákigazolványom. A polgármesteri hivatalban be lehet jelenteni, hogy fél évet fogok itt élni, és ez az első félévem itt. Elvileg kaphatok egy semester ticket-et, ami a közlekedést teszi majd olcsóbbá.

A város egyébként szép. Emberek barátságosak, mindenki tud valamennyire angolul. Aki nem azzal meg új nyelvet találtunk ki, én úgy hívom "dojcslish". :D
Ez az angol mixed német úgy tűnik mindenkinél működik. Többi koleszossal is így tudok csak beszélni egyelőre. Hétfőn kezdődik a nyelvkurzus, minden nap lesz előadás, plusz mivel kezdőcsoportban vagyok, kedd és csütörtök délután is. Van már tankönyv is, amit a kurzus végén majd vissza kell adni.

Délután találkoztam Józsival, aki segített bankszámlát nyitni, hogy majd arról tudjam a kolit fizetni.
Aztán elmentem vele postára, ám út közben elakadtunk egy röpke fél órára. Találtunk egy amolyan "magyar ízek" boltot. :)
Mintha csak egy otthoni kis boltba léptem volna be: mindenhol gulyáskrémek, magyar borok, fűszerpaprika. Egy alacsony nénike állt a pult mögött, fejtől talpig piros-fehér-zőld matyóruhában. :D Egy idősebb úr meg az egyetlen asztal mellett iszogatott vörös bort, ő volt  tulajdonos. Eredetileg hegesztő a szakmája, és bejárta már az egész világot. Lakott egy időben: ausztriában, svájcban, ausztráliában és persze németben is.
Megörültek nekünk, mikor magyarul köszöntünk vissza a "tessék csak bejönni" után, de ez kölcsönös volt. Pár pohár bor és jó sok beszélgetés után elköszöntünk tőlük.
Megbeszéltük Józsival, hogy este el kéne menni valahova, úgyhogy náluk találkozunk.
Elvittem az egyik üveg viszkit, ez hiba volt :))) aztán még ott náluk elő került egy másik üveggel, az volt a még nagyobb hiba. :D
Az este jól telt, Tomi egyik lány ismerőse is felugrott, vele egész jól el tudtam beszélgetni, már amikor hajlandó volt németről angolra váltani. Ott volt még Józsi barátnője, és így kezdtünk el sörözgetni.
Nem sokára Tomi kis barátnője lelépett, négyen maradtunk, majd később kinyílt egy viszkis üveg, hogy elkezdünk alapozni, buli előtt.
Na!
Hát ez az üveg nyitás egy olyan ronda bebaszást eredményezett, hogy hajnalban már csak Józsi barátnője volt szalonképes, aki nem nagyon iszik töményet, kis sörével elvolt egész este. :))
De hát ahogy mi hárman kinéztünk...ssszhhhh. Nem lett semmi a bulizásból, mivel ügyesen kiütöttük magunkat, és nem mentünk sehova. Viszont helyette a hülyülés az határtalan volt, és szalonképtelen ahhoz, hogy itt részletezzem. :))) Készültek képek is, 50 évre fogom titkosítani így első körben.

A mai nap az leginkább a távolba bambulással és a józanodással telt. Miután felkeltünk, elindultunk a strandra gyalog.
Mannheim-en két folyó is keresztül megy, mivel a Rajna a város előtt ketté ágazik. Mi ennek a felső ági résznek a szabad strandjára mentünk ki. Egész jó idő volt, ha sütött a nap akkor kellemes, ha nem akkor kicsit hűvös, de az éjszaka után jól is esett néha az a kis friss hűvös levegő. Fürödni azért nem nagyon szoktak, mert senki nem tudja milyen az a víz (Dunánál azért tisztább egy fokkal), de szépen ki van alakítva az egész környezet.
Délután visszamentünk Tomiékhoz, Józsi barátnője elkezdett valamit sütni-főzni, de akkorra már fáradt voltam és nyűgös, úgyhogy eljöttem, legközelebb fogom megkóstolni a főztjét. :)
Elmentem ma vásárolni, mivel holnap minden zárva lesz. Hétfőn meg kezdődik a nyelvkurzus.
Ich kann nicht warten. ;)

2010. szeptember 2., csütörtök

Wilkommen im Deutschland

Nohát! Megérkeztem. HUÁ!
Ez lehetne az első 3 szavas post-om. De nem az lesz. :)
Tegnap hajnal 5 tájékán indultam Börs-ről egy fél4-es kelést követően. Nem volt olyan durva, de legközelebb elég lesz hazajövetelkor. ;)

Utazás.
Amíg fel nem értem a pályára semmi gond nem volt. Utána vettem észre, hogy valami nem oké. Kis kocsimat úgy rángatta a rohadt északi viharos szél, hogy ha 70-80 fölé mentem, csak az égiek tartották az úton. Szóval Hegyeshalom-ig 75-el repülés, ott megálltam egy pár percre, majd Bécs-ig újabb75-el repülés. Bécsnél az első lefordulásnál volt egy kis eltévedés. Természetesen legalább egyszer el kellett tévednem, különben túl jól sikerült volna ez a kiruccanás. :) Na az első elágazást azt szépen benéztem, úgyhogy Bécs egyik külső részén tudtam menekülni a pályáról (mint nálunk a Szentmihályi úti leágazás Újpalotán), majd visszatalálni az ellenkező irányba. Ez a kis visszaautókázás térkép nélkül kb. 10 Km-be és negyed órába került. De a többi már minden oké volt.
Aztán lefordultam az S1 kőrgyűrű szerűségre, az meg inkább föld alatt megy mint felette, kijutottam Bécs mögé és után jött a megváltás, onnantól emelkedőket leszámítva 110-120 mindenhol.

Osztrákiában a többi már nem olyan lényeges, volt egy pihenő Bécs és Linz között. Utána meg sem álltam németországig.
Németország kicsit más tészta volt. Már a határon jót nevettem a 130-as táblán. :)) Főleg mikor mellettem húztak el 200-al. Hát igen...
Minden autó: bömös vagy audi vagy "merdzsó", a maradék meg újabb VW és Volvo. De azért láttam Ford-ot is: legújabb Mondeot, azon kívül mást nem. :)
Az autópálya viszont nem a legjobb. 80%-ban mindenhol két sávos. Szinte csak ki kéne írni táblára: külső sáv teherautó 100-al, belső sáv mindenki más minimum 150-el. Persze csak én nem. Komolyan mondom ez vette ki az erőt, kerülgetni a sok terhet, és visszamenni amilyen gyorsan csak lehet, különben elsodor a bmw és audi áradat.

Na nem panaszkodom, néha ijesztő élmény volt, de amúgy jó volt. Nagyobb átlagban rendesek a német sofőrök, finoman jelzik, ha nem tetszik valami. Nem dudálnak vagy villognak le az útról, mint mondjuk más (k-európai) országokban. :))
Nürnberg előtt még megálltam egyszer, de az csak egy kis parkoló volt. Amilyen gyorsan csak lehetett kipihentem magam és folyt. köv. A bécsi pihenő jóval igényesebb volt.
Még 255 Km állt előttem, de azért már volt fáradtság. Mannheim előtt az utolsó 50 Km -en 3 sávra szélesedett a pálya, szóval a többi már nem érdekes.

Mannheim-ben még kicsit kocsikáztam, mert ott aztán végkép nem találtam az utcát elsőre. Bele lehet ám kavarodni rendesen. Viszont az a stílus itt nem megy mint otthon. Mindenki 40-el megy max. Kis város, emberek nem sietnek annyira, sok a járókelő (mindenhol elsőbbsége van), úgyhogy én is az leszek. :D

Végül megtaláltam az utcát, Radosza Tomi elhozta a kulcsokat a kolihoz és Fischer Józsi mutatta meg a kolit. Ezer köszönet nekik. Aztán beköltözés előtt Józsi még megmutatta a város legjobb Döner Kebab-ját. Szóval megvolt a wilkommen döner és bier. ;)
Hogy milyen a koli?? Azt majd legközelebb... :)